... a veszettségről
A veszettség állatról emberre is átterjedő fertőzőbetegség, amit egy vírus okoz (Rabies lyssa). Általában a fertőzött állat harapásával, tehát a nyálával jut az ember vérkeringésébe, agy- és gerincvelő gyulladást, majd bénulást okoz, az esetek többségében halálos kimenetelű.
Legfontosabb a megelőzés, ezért kötelező a kutyák és macskák veszettség elleni, évenkénti védőoltása.
A tünetek állatfajonként változatosak, megkülönböztethető csendes és dühöngő veszettség.
Csendes veszettségnél a bevezető stádiumot a bénulási szakasz követi az agyvelői idegek bénulása miatt, de ekkorra a központi idegrendszert már teljesen megfertőzte.
Főbb tünetei: nyálzás, nyálcsorgás, lógó állkapocs, széthúzó kancsalság, normálistól eltérő viselkedés (békés állatnál agresszió, félénk óvatos állatnál túlzott barátkozás, félelem mentesség), nyelészavar, rekedtté váló hang (hangszál idegek bénulása miatt), víziszony (nyelést és a nyelési reflexet kiváltó idegpálya bénulása miatt. Van, hogy maga a víz látványa váltja ki a dühöngő subot, mivel a szomját csillapítani képtelen az idegpálya bénulása miatt. –„Megvész a szomjúságtól”).
Vadon élő állatok (róka, őz) szokatlan szelídsége; ami bármilyen ingerhatásra agresszív, kontrolálatlan viselkedésbe csap át; ez a dühöngő változat.
Eredeti gazdaállatai a denevérek, amik a fertőzést 80%-ban túlélik. Barlangászokra nézve a denevérek által kilélegzett levegő veszélyforrás jelent, mert ismert olyan fertőződés, amikor szájon át szippantották be, és fertőződtek meg a kórokozóval.
Hazánkban a lakosság mellett élő húsevő állatok (kutyák és macskák) évenkénti kötelező védőoltásával a nagyfokú fertőzésveszély megszűnt, míg az erdei veszettség, melynek fő terjesztői a vadon élő vörös rókák és más húsevő állatok, évenként kétszeri csalétekbe rejtett vakcinázással és hazánk területének repülőgépről megszórásával jelentősen visszaszorult.
A házi kedvencek veszettség elleni védőoltása a fent leírtak miatt kötelező. Az oltást végző állatorvosnál rögzítésre kerül a vakcina sorszáma, az oltás ideje, ami az országos adatbázisban megjelenik.
Az állatorvos a sorszámozott „oltási könyvben” hivatalosan feltüntetni az oltás idejét, a vakcina sorszámát, gyártásának idejét, majd hitelesíteni a bejegyzést. Az oltási könyvvel a gazda bizonyítani tudja esetleges harapásnál, hogy állata nem terjesztheti a betegséget, környezete és ő maga is védve van.